A 2024-es választások óta eltelt év időközi voksolásai alapján a Fidesz-KDNP továbbra is vezet, az ellenzék, különösen a baloldali összefogás visszaszorult, míg a független és az egyéb helyi civil jelöltek előretörtek. A Tisza Párt nem mérette meg magát.
Egy év telt el a 2024-es kettős magyarországi választás óta. Mint arról a Mandineren átfogó elemzésemben rámutattam, továbbra is stabil a Fidesz-KDNP támogatottsága, Magyar Péter nem érte el legfőbb célját, Budapest lehet a baloldal 2026-os választási vereségének egyik legfőbb oka.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy évvel ezelőtt tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, az évforduló kapcsán összegyűjtöttük, mi történt azóta. Kovács András első írása a Mandineren!
Írásomban csak érintőlegesen szóltam az időközi választásokról, ezért most érdemes egy kicsit jobban megnézni, hogyan változtak az erőviszonyok a „terepen”. Mielőtt rátérnék a konkrét számokra, érdemes pontosan kifejteni, miért is tartom megbízhatónak ezt a módszert.
Két parlamenti választás között a közvélemény-kutatások és az időközi választások adnak egyfajta iránytűt a kezünkbe a politikai erőviszonyok változásáról. Most az országos felmérésekkel nem kívánok foglalkozni, ezért az időközi megméretettésekhez fordulok. Az időközi választások elemzése abból a szempontból fontos, hogy a korábbi általános önkormányzati választáshoz képest, hogyan változott az adott helyen a politikai erők támogatottsága.
Az elemzés során nem egyenként nézem meg az időközi választási eredményeket, és vetem össze a korábbiakkal, hanem az összes időközi voksolást hasonlítom össze a nem időközi választási összesített eredményekkel.
Ezt a módszert azért is tartom helyesnek, mivel itt valódi emberek valódi szavazatát láthatjuk a választási szervek által transzparens módon hitelesítve. Ez az eljárás annyira általános, hogy Nagy-Britanniában is sokan az időközi választási eredmények és a korábbi országos eredmények összevetése alapján rajzolják fel a politikai erőviszonyokat, sőt sok esetben ennek alapján készítenek mandátumbecsléseket is.
Magyarországon június 9-én tartottak általános önkormányzati választást. A mostani elemzésbe csak azokat a választásokat vettem be, ahol a kormánypártok is indultak az időközi választáson. Így összesen 16 voksolást (Oroszlány, Koppányszántó, Pécs, Berkesz, Szentes , Sátoraljaújhely, Kiskunmajsa, Veszprém, két Tiszakécske, Budapest III. kerület, Pápa, Tiszafüred, Mosonmagyaróvár, Hajdúhadház, Barcs) vettem górcső alá.
A fenti 16 voksolás összesített eredménye 2024 júniusban így festett:
A júniusi eredmények alapján Fidesz-KDNP dominanciát látunk, de a független és a baloldali összefogás jelöltjei is jól szerepeltek. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt nem igazán rúgott labdába a vizsgált körzetekben, de a képzeletbeli ötszázalékos küszöböt sikerült átlépniük.
Az eredmény értelmezéséhez és a teljes képhez azt is le kell szögezi, hogy inkább olyan körzetek kerültek az elemzéshez, ahol a Fidesz-KDNP támogatottsága az országos átlag alatti volt.
Most pedig nézzük meg, hogyan változtak az erőviszonyok az időközi választásokon 2024. június 9-ét követően:
A júniusi választásokhoz képest az első fontos változás, hogy az időközi választásokon több mint 20 százalékponttal csökkent a részvételi arány.
Míg 2024 nyarán 56,73 százalékos volt az aktivitás, addig azt követően összességében már csak 35,98 százalék.
A több mint 20 százalékpontos visszaesés természetesnek nevezhető, mivel az időközi voksolások lényegesen kisebb téttel bírnak a választók szemében, mint az országos megmérettetések. Feltételezhetően az adott politikai oldalhoz lazán kötődök maradnak otthon egy-egy időközi választáson.
Az időközi választások lényeges átrendeződést hoztak abból a szempontból, hogy a baloldali összefogás eltűnt a politikai térképről. A Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 7 százalékos eredménye az óbudai időközi választásnak köszönhető, mivel ők voltak az úgymond baloldali ellenzék abban a körzetben.
Érdekes, hogy a parlamenti pártok közül egyetlen alakulat sem lépte át az 5 százalékos küszöböt, sőt többségük el sem indult az időközi voksolásokon.
Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek megszerezték a voksok több mint 50 százalékát. A kormánypártok támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Ez a változás elhanyagolható mértékű, mivel jórészt inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. Másrészt a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, de a politikai erők között a Fidesz-KDNP így is mindenkit messze vert.
Mivel Magyar Péter az EP-választások után bejelentette, hogy egyetlen időközi voksoláson sem kíván indulni, így a Tisza Párt valós támogatottságát nem tudtuk mérlegre tenni ebben az elemzésben.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter
„Ezen a napon dőlt meg a kommunizmus” – emlékezett vissza a kormányfő a Hősök terén elmondott beszédére.
Javulhat a kapcsolat az EDP lezárása után.
A fényképek alapján sok kiskorút vittek ki a bécsi parádéra.
A humorista nem hajlandó visszaadni a kitüntetését, de a kerületi polgármester sem hajlandó lépni ebben a gyalázatos ügyben.
„Kezdeményezzük, hogy Brüsszel azonnal vegye le a napirendről az orosz források betiltását” – mondta Szijjártó Péter.
A Magyar Labdarúgó-szövetség kisorsolta az elsőosztály nyitófordulójának párosításait.
Szentkirályi szerint a magyarok meg szeretnék őrizni szuverenitásukat.
